2008. február 15., péntek

Gyömbéres-fahéjas méheskenyér mogyoróval díszítve




A recept „fogantatása”:

Fontosnak tekintek egy-két szempontot, és ezek a süti kiötlésekor érvényt szereztek maguknak - sok más gyömbéres és mézes tészta recept elolvasása, és némelyik elkészítése után!

- Tápértékeit illetve kiegyensúlyozott tészta: alapanyagai mind teljes értékűek (még azzal lehetne fokozni, hogy teljes kiörlésű lisztet használunk!) következésképpen szervezetünkre jótékonyan hatnak. Ilyen esetünkben alapvetően a gyömbér, mogyoró, méz, fahéj, citromhéj, de ugyanolyan jók a málnában és a mazsolában lévő anyagok is! Ma már sokat olvashatunk arról, hogy főleg a fahéj, gyömbér, mogyoró és méz szervezetünk "jótevői"!
Az egészség és táplálkozási szokások kapcsolatát, valamint az „amit megeszem, az vagyok” elvet szemléletemül fogadtam.
E két dolog összefüggéseire, többek között a legutóbb egy könyv is felhívta a figyelmemet: Táplálkozással a rák ellen, 2006, Kossuth kiadó, Budapest. (És hamarosan megjelenik: 2008 február 28-ától kéthetente az újságosoknál az Egészséges életmód Kisenciklopédia sorozat 20 kötete is!)

- Édesség is meg nem is! Mert nem túl édes (legalábbis a magyar szájnak nem az!). De ha már szeret az ember nassolni (mert mindenki szeret, szerintem!), legalább valami olyat csipegessen, amivel bejuttathat egy-két emberi szervezet számára szükséges ásványianagaot mondjuk! Ez a süti nem tartalmaz cukrot: az édesítést a méz és a lekvár biztosítja de akár lehetett volan barna nádcukor is!) és ez így tökéletes is! Aki megkóstolja, nem lesz cukor-hiányérzete! És talán egy fokkal (de csak egy fokkal!) egészségesebb is, mint a répacukros lett volna.

Egyszerűen „más”!

Ja és még egy dolog!
A bonyolult, felsorolás-szerű cím nem véletlen: ahogy elolvassa az ember maga előtt látja és (érzi) a kiváló alapanyagokat!
Ínycsiklandó a cím, de a süti is!


Hozzávalók:
  • 30 dkg liszt, (Cerbona „Szalagos” süteményekhez, BF55)
  • 2 kiskanál sáfrány (1: őrölt, 1: egész)
  • 1 kiskanál őrölt gyömbér,
  • 2 kiskanál őröl fahéj,
  • 2 kiskanál sütőpor,
  • 1 kiskanál reszelt citromhéj
  • 1 marék mazsola
------------------------
  • 3 evőkenál málnalekvár
  • 15 dkg olvasztott margarin,
  • 3-4 nagykanál felmelegített méz,
  • 1 dl víz,
  • 1,5 dl tej,
  • 2 tojás.
-------------------
  • A díszítéshez: 5-7 dkg félbevagdosott amerikai mogyoró-darabka.

Elkészítése:

1. Bemelegítjük a sütőt 180 C fokra.

2. Először készül a meleg folyadék: felolvasztjuk a margarint, mézet és lekvárt egy láboskában. Levesszük a tűzről és ha már kihűlőfélben van, hozzáadjuk a hidegvizet is.

3. Mialatt tovább hűl a mézes lé, külön tálban összekeverjük a száraz anyagokat is: a lisztet, fűszereket, sütőport, mazsolát, citromhéjat.

4. Az egész tojásokat felverjük egy pici sóval és hozzáadjuk a hideg tejet. A mézes léhez öntjük és összekeverjük.

5. A folyadékot most a lisztes keverékbe öntjük és fakanállal összekeverjük, amennyire szükséges ahhoz, hogy sűrű és egyöntetű massza legyen.

Sütése:

6. Két teflonos bevonatú gyümölcskenyér-formát kikenünk (de nem lisztezzük!) margarinnal és beleöntjük a kevert masszát.

7. Megszórjuk vágott mogyoróval!

8. Az előmelegített sütőbe tesszük középső állásra, így sütjük 10 percig, majd kb 20 percig egy 165 C fokra csendesített sütés következik. Majd tűpróba, és ha kell, még 5 perc sütés!

9. Még vagy negyedórát állhat a kikapcsolt sütőben is! Majd kivesszük és ha már majdnem kihűlt a süti, kiborítjuk a gyümölcskenyér-formákból és fából való kenyérvágódeszkára tesszük és könnyedén letakarjuk konyharuhával, hogy azért tudjon tovább hűlni, de ne kezdjen rögtön kiszáradni!

2008. február 11., hétfő

Kemény dió ! ?

Vajon nálunk itthon miért nem tudnak még mindig az éttermekben és boltokban is igazán jól kiszolgálni bennünket, akik erre igényt tartanánk?
Ugye erre sokan keresük a választ!

Számomra talány, hogy miért nem indult még be a vásárló és a vendég kegyeiért folytatott harc!

De mégis így van!

És mert így van, ezért vagyunk itt a neten sokan, akik erről eszmét cserélünk.
És akik a saját szabadidőnket arra fordítjuk, hogy otthon főzünk, ha jót akarunk enni!
Mert végtére is, jó kisérletezni és az eredményt (akármilyen is!) megosztani másokkal!
Ez persze az éttermek kultúrájára vonatkoztatva sem baj, mert a sok gasztroblog hat: legalább majd "kisűl" belőle valami (hogy stílusos legyek) az egész nagy közösségnek is!

A rák-statisztika élén állunk világszinten! Hajmeresztő! (Ha így megy tovább, tényleg igaz lesz a nemzethalál!)

Kemény dió ! De végre csak feltörjük!

Olvasom már egy ideje a többiek írásait ételről-italról, nagyon sok kreatív ötlet kering a neten!


Ötleteim konyhai dolgokban nem korlátozódnak csakis magyarhoni tapasztalataimra !
Felszerelkeztem Olaszországból importált eljárásokal és alapanyagokkal az idestova 20 éves kapcsolataimnak hála!
Olasz és Magyar felhangokkal találkozhatsz itt. Lássunk hát hozzá!


Italofil